KESZEI, ATTILA

Attila, who holds a mechanical engineering degree and worked for the University of Toronto over 33 years, changed profession in 2012 and become a full time sculptor. He works effortlessly in various media including wood, hammered copper, ceramics and paint. Recently, he completed a fourteen piece raku-fired ceramic series the ‘Stations of the Cross’ - acquired by the 200 year old St.James Cathedral in downtown Toronto.
His art philosophy is as follows:
Art, more than any other form of human expression serves as repository of human experience in any given society at any given time. The artist’s experience and his subsequent world view will find artistic expression in his chosen medium: literature, music, painting, sculpting or any other art form. The outcome is consequential only if it has an objective significance for the viewer.

The Old Man & the Sea - Homage to Ernest Hemingway

In the Shade of an Old One

Sunbathing
Attila 33 évig dolgozott gépészmérnökként a Torontói Egyetemen. 2012-ben pályát változtatott és ma már elismert szobrász.
Mondanivalója különböző anyagú munkák – fa, réz, kerámia, festmények – formájában talál kifejezést. A közelmúltban tizennégy darabból álló „Golgota” rakú-kerámia sorozatát szentelték fel a torontói 200 éves St. James Katedrálisban.
Attila művészeti felfogását a következőkben lehet összefoglalni: a művészi önkifejezés közege sokrétű, az irodalomtól kezdve a zenén át egészen a képzőművészetekig. A művész alkotásaiban sajátos látásmódján átszűrve az objektív valóságot kell, hogy bemutassa az adott társadalomról; csak így találhat maradandóságot az alkotás a művészettörténet folyamatosságában.
Mondanivalója különböző anyagú munkák – fa, réz, kerámia, festmények – formájában talál kifejezést. A közelmúltban tizennégy darabból álló „Golgota” rakú-kerámia sorozatát szentelték fel a torontói 200 éves St. James Katedrálisban.
Attila művészeti felfogását a következőkben lehet összefoglalni: a művészi önkifejezés közege sokrétű, az irodalomtól kezdve a zenén át egészen a képzőművészetekig. A művész alkotásaiban sajátos látásmódján átszűrve az objektív valóságot kell, hogy bemutassa az adott társadalomról; csak így találhat maradandóságot az alkotás a művészettörténet folyamatosságában.